A fizikai bántalmazás során a gyermek testi sérülést, károsodást, fájdalmat szenved el.
A legváltozatosabb formákban fordul elő, a legtöbb esetben nem megfelelő nevelési módszerről van szó.
A súlyosabb bántalmazási formák között fellelhető a verés, rugdosás,
égetés, dobálás, fojtogatás, mérgezés, és még sorolhatnánk millió féle technikát.
A sérülések általában nem azokon a testrészeken és helyeken láthatók, amelyeken a
szokásos, például elesés, beütés során létrejövő sérülések keletkeznek.
Bántalmazás során a legtöbbször egyidejűleg több csont törése van jelen,
és ezek nem magyarázhatók baleseti mechanizmussal. A leggyakoribb
csontsérülések a humerust, femurt, tibiát és a koponyát érintik, ezek
egyéves kor alatti előfordulása szinte mindig bántalmazás eredményei. A
bordatörés, sorozat-bordatörés a csecsemő erős megragadásából
származik.
A bántalmazás speciális formája a Münchausen by proxy szindróma és a megrázott gyermek szindróma.
Münchausen szindróma
Kóros szeretet hiánynak is nevezhetjük a betegséget, színlelt zavarok szélsőséges változata a kórkép. Ezek a betegek
kórházról kórházra vándorolnak, mindenhol tüneteiket részletezik,
magyarázzák, amelyek akár fölöttébb kidolgozottak is lehetnek. A
szindróma Münchausen báróról kapta a nevét, aki a 18. században Európát
járva mesélte az emreknek csodálatos, hihetetlen kalandjait, amelyekből
többnyire egy szó sem volt igaz. A szindróma egy még ritkább formája az
ún. helyettesítő Münchausen-szindróma, amikor a szülők szándékosan
valódi fizikai betegségeket okoznak gyerekeiknek. Például úgy, hogy
rosszul adagolják a gyógyszereket, fojtogatják őket vagy beszennyezik az
ételüket. Az ilyen gyerekek 1o-3o százaléka belehal szüleik
tevékenységébe. A probléma nagyon nehezen diagnosztizálható, mert a
szülők látszólag igen aggódóak, odaadóak – ki gyanakodna ilyemire?
Főleg, hogy ezek az anyák általában elég intelligensek, sokszor maguk is
az egészségügyben dolgoznak.
A sima Münchausen-kórkép főleg férfiakra jellemző, de azért nőknél is
megjelenik. Általában olyan emberek produkálják, akik gyermekkorukban
gyakorta hosszú betegségben szenvedtek, kórházi kezelésen estek át, vagy
általában nem bíznak az orvosokban. Ellenérzésük akár az egész orvosi
szakmára kiterjed, esetleg régebben nővérként, laboratóriumi
asszisztensként vagy valami hasonlóként dolgoztak. De olyanoknál is
előfordul, akiknek tartós kapcsolatuk volt orvosokkal vagy függő,
önsorsrontó jellemvonásokkal bírnak. Nagyon kevés adat áll ugyanakkor
rendelkezésre, hogy milyen okok állhatnak az ilyen zavarok hátterében. A
pszichológusok depresszióra, elégtelen szülői gondoskodásra
gyanakszanak. Ezek az emberek talán ezen a furcsa módon próbálják
pótolni a szociális támaszt, ami hiányzott és hiányzik az életükből. Minden esetben külső segítségre van szükség, a pszichés zavar felismerése esetében is, és a kezelésben is.

Megrázott baba szindróma
A megrázott baba szindróma angolul Shaken baby Syndrome röviden SBS
a leggyakrabban előforduló csecsemőbántalmazási forma, amely legtöbbször az újszülötteknél és a
kétéven aluli gyermekek körében fordul elő. E sérülési forma jellegzetessége, hogy külsérelmi nyom nem látható, hanem súlyos központ
i idegrendszeri sérülések alakulhatnak ki.
Az erős rázás következtében a csecsemő feje, amelyet a gyenge
nyakizmok nem tudnak tartani, tehetetlenül csapódik előre, hátra,
eközben alakulhatnak ki a sérülések.
A bántalmazásnak e speciális formája sok esetben a szülők
tudatlanságából ered, mert a rázogatás akkor is előfordul, amikor a síró, nyűgös
gyermeket szeretnék úgymond megnyugtatni azzal, hogy erőteljesen
megrázzák, vagy feldobják a levegőbe, lengetik, ami akár csak egy kis játszadozásból eredő bántalmazás is lehet. A kisgyermekek reakcióit
erre a viselkedésre a szülők nem is veszik észre, kényszeres
nevetésüket, amely később sírásba csaphat át, pedig félreértelmezik. Egy erőteljes rázás hatására az agy a koponyafalhoz csapódva sérülhet,
bevérezhet. Az agyi sérülés súlyossága függ attól is, hogy meddig tart a
rázás, számít az agresszió
gyakorisága és intenzitása is. Mivel legtöbbször nem jár külső
nyomokkal, akár fel sem ismerik a tüneteket időben, és amikor az apró
áldozatok kórházba kerülnek, sokszor már késő. Rendkívül fontos tudni, hogy a kisgyermekkel való foglalkozásnál a
türelem és a nagy figyelem akár életet is menthet. Kezdő kismamáknál
amikor előfordul, hogy a gyermek nyűgös,
akkor inkább hívjanak segítséget, hogy kipihenve magukat újra nyugodtan
tudjanak a csemetéjükkel foglalkozni.

Ez az érdekes,
rejtélyes, nehezen felismerhető betegség a nagy mesehősről, Münchausen
báróról kapta a nevét, aki olyan élethűen tudott bármiről mesét szőni,
hazudni, hogy mindenkit megtévesztett magakörül.
A Münchausen kórban szenvedő betegek sem tesznek mást, mint hihető
történeteket találnak ki betegségekről, tünetekről, csak hogy az orvosi
figyelem középpontjába kerülhessenek.
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/6245/a-munchausen-kor-tunetei-kezelese
Ez az érdekes,
rejtélyes, nehezen felismerhető betegség a nagy mesehősről, Münchausen
báróról kapta a nevét, aki olyan élethűen tudott bármiről mesét szőni,
hazudni, hogy mindenkit megtévesztett magakörül.
A Münchausen kórban szenvedő betegek sem tesznek mást, mint hihető
történeteket találnak ki betegségekről, tünetekről, csak hogy az orvosi
figyelem középpontjába kerülhessenek.
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/6245/a-munchausen-kor-tunetei-kezele
Ez az érdekes,
rejtélyes, nehezen felismerhető betegség a nagy mesehősről, Münchausen
báróról kapta a nevét, aki olyan élethűen tudott bármiről mesét szőni,
hazudni, hogy mindenkit megtévesztett magakörül.
A Münchausen kórban szenvedő betegek sem tesznek mást, mint hihető
történeteket találnak ki betegségekről, tünetekről, csak hogy az orvosi
figyelem középpontjába kerülhessenek.
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/6245/a-munchausen-kor-tunetei-kezel